4.  Tétel

Felkérik Önt, mutassa be szervezetének gazdálkodási mutatóit. Ismertesse a főbb gazdálkodási mutatókat!

Információtartalom vázlata

-           Pénzügyi ismeretek

-           Üzletforgalmi mérőszámok ismerete

-           Az adminisztrációban szereplő adatok értelmezése, megfelelő helyen való figyelembevétele

-           Statisztikai számítások ismerete

Gazdálkodás elemzése

Gazdálkodás célja Þ nyereség, profit termelése, DE egyben megfelelni:  

-           marketing

-           innováció

-           humánerőforrás

Feltételek:

-           jogi + gazdasági önállóság

-           piaci körülmények

-           cél: eredmény elérése

Költségek és eredmény

-           bevétel = eladott mennyiség x  árak

-           ELÁBÉ (Eladott áruk bekerülési értéke) Þ nettó árbevétel – nettó ELÁBÉ = árrés

-           eredmény = árrés - üzem gazdasági költségek ↳ pl.: bér, egyéb

Költségek (ktg) csoportosítása

-           ktg.nem sz.: eredet Þ energia, takarítás

-           ktg.hely sz.: felmerülési hely Þ  raktározás, termelés, értékesítés

-           jelleg sz.: bérjellegű, anyagi jelleg

-           gazdálkodáshoz v. jövedelem elvonáshoz kapcs. Þ természetes költség adók, adó

-           kimutathatóság sz.: azonnal / egyértelműen közvetlen / közvetett ktg.

-           értékesített mennyiséggel való kapcs. sz.: állandó v. változó ktg.

             utazási irodánál: állandó: munkabér, rezsi

             változó: utak szervezéséhez kapcsolódó

-           határktg.: egységnyi kibocsátott növekedés által előidézett ktg.vált.

-           változó ktg.: progresszív(+) ; degresszív (-) ; lineáris (∼)

-          ahol átlag költség a legkisebb Þ optimális üzemérték

Üzleti eredmény

 Jövedelmezőségi sor:

nettó  bevétel – nettó  elábé = árrés

árrés – ktg. = eredmény

-           elábé színvonal Þ elábé % = (netto elábé / netto árbev) x 100

-           árrés színvonal Þ árrés % = (árrés / netto árbev) x 100↳ ennek meghatározása a drágaság miatt fontos

-           ktg. színvonal. Þ ktg. % = (netto ktg /n bev) x 100 Þ csökkenteni!, főleg akkor, ha áru  nem egyedi Þ eladási árral nem lehet eltérni konkurenciától

-           eredmény színvonal. Þ eredmény % = (eredmény / netto árbev) x100

-          szolgáltatások esetében: ktg % + eredmény % = 100%

-           haszonkulcs Þ árrés hány %-a netto elábénak

↳ = (árrés / netto beszerz. ár) x 100 = (árrés / nyersanyagért.) x100 =

(árrés / netto elábé) x100

-           változó + fix ktg  X bevétel Þ fedezeti pont

             ahol az összes költség görbe metszi a bevételi görbét, ott van a fedezeti pont.

             Itt térül meg először a működés

Az eredmény és az elveszett hozamok

-           befektetés tőke hozama Þ váll. « bank

vagyis: ha a pénzemet a vállalkozásomba fektetem, elvesztem azt a pénzt, amit akkor                    kapnék, ha a bankba fektetném. Tehát a vállalkozásomnak több hozamot kell termelnie, mint a banki kamat.

-           elveszett minimálbér Þ saját váll. « másnál

vagyis: avval, hogy a saját vállalkozásomban dolgozom, elvesztem azt a munkabért, amit akkor kapnék, ha máshol dolgoznék.

Üzletforgalmi mérőszámok:

Nem pénzügyi mutatók:

-          ajánlattétel sebessége

-          ajánlat visszaigazolásának gyorsasága

-          utasok száma egy adott időszakban

-          árbevétel egy adott hónapban (viszonyítva az előző hónaphoz, vagy az előző év adott hónapjához)

-          új üzletfelek száma egy adott időszakban

Pénzügyi mutatók: 

Vevőkiszolgálás, munkaintenzitás

A termelékenység legalapvetőbb mutatója az egy főre jutó forgalom., amelyet az árbevétel és a dolgozók létszámának hányadosa mutat meg.

Egy főre jutó forgalom az egy dolgozóra jutó átlagos forgalmat mutatja meg 

Egy ledolgozott órára jutó forgalom az értékesítési forgalom és a ledolgozott munkaórák hányadosa.

Leterheltségi mutató az egy dolgozó által egy óra alatt kiszolgált vevőszámot adja meg.

Számítása az időszakban kiszolgált vevők száma osztva a ledolgozott munkaórákkal. 

Minőségi mutató: egy vevőre jutó vásárlás értéke a hónapban. Kiszámításához az időszak árbevételét osztjuk a vevők számával. 

A következő összefüggések vázolhatóak fel az iménti mutatókkal kapcsolatban: 

Leterheltségi mutató x minőségi mutató = Egy órára jutó forgalom 

Az egy főre jutó forgalmat is ezen két mutató szorzataként kaphatjuk meg, ám ekkor a leterheltségi mutató nem egy adott óra, hanem egy adott időszak kiszolgált vevőszámát jelenti. 

Adózás előtti eredmény (EBIT) 

ROI = üzleti eredmény / lekötött tőke 

ROE (Return on Equity, saját tőke-arányos nyereség

Adott negyedévvel záródó 12 hó kumulált adózott eredménye, egyszeri és rendkívüli tételekkel korrigálva, osztva az időszak átlagos saját tőkéjével

Így adja meg, hogy a saját tőke milyen hozamot biztosított az adott időszakra.

A saját tőke: az alaptőke és a tartalékok összessége. 

Az adózott bevételarányos nyereség (ROR=nettó jövedelem/nettó értékesítés) megmutatja, hogy a nettó értékesítés mekkora részt képvisel a vizsgált időszak nettó jövedelmében.

 

A Likviditási mutató:

A teljes forgóeszköz állomány, vagyis a likvid és kevésbé likvid eszközök együttes összegét viszonyítja a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek összegéhez.

 

Gyorsráta mutató:

A teljes mobil pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítva. Ez lényegében arról tájékoztat, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. A vállalat számára kedvező, ha ez az arány növekvő, ami az azonnali fizetőképesség javulását jelzi, értéke általában 1,6-1,8-nál elfogadható.

 

Tőkearányos nyereség:

Megmutatja, hogy 1 Ft rendelkezésre álló tőke hány Ft eredményt termelt.

P/E ráta:

A részvény árfolyam/nyereség (price-rarnings ratio) rátája mutatja meg, hogy a befektetők mennyit hajlandóak fizetni egy eurónyi nyereségért. A magas P/E mutató jelezheti azt is, hogy a befektetők nagy növekedési lehetőséget látnak a vállalat előtt, vagy azt is, hogy a vállalat nyeresége viszonylag biztos, ezért értékesebb.  

Tárgyi eszközök aránya

 tárgyi eszközök/összes eszköz 

Forgóeszközök aránya

forgóeszközök/összes eszköz

A mutató a vállalkozás eszközállományát forgóeszközökre és befektetett eszközökre bontja. E két eszközcsoport egymáshoz viszonyított optimális arányának meghatározása és kialakítása a vállalkozások vezetésének egyik fontos feladata. 

Cash-flow (pénzáramlás) kimutatás –

A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által genarált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás.

Cash Flow értéke a pénzeszköz állományváltozását jelzi, tehát a pénzbevételek és a pénzkiadások különbsége. 

Egyéb:

Folyóáras értékesítési forgalom, napi bevétel, napi vevőszám, napi látogatószám

Volumen, árhatás kimutatása az indexekkel százalékosan és értékben

Forgalom szerkezetének vizsgálata (választék, megoszlás)

      Szolgáltatás, utas csomag szerint

      Szervezeti egység (üzlet), terület, régió, ország szerint

Költségelemzések  ktg=költség

Egy üzletkötésre jutó átlagos ktg

Valós ktg elemzés (munkafolyamatonként, helyszínenként)

Tevékenységenkénti ktg elemzés (erőforrásigény, fajlagos ktg)

Állandó ktg: értékcsökkenés, kamatterhek, hirdetés, reklám, közüzemi szolgáltatások díjai, állandó személyzet költségei, szakértői tiszteletdíjak

Az állandó költség nagyságának és súlyának szerepe a fajlagos költségek kialakításában a forgalom változása mellett

Változó ktg: anyagktg, készletbeszerzés, lineáris, progresszív és degresszív költségek,

Költségkövetési mutató = ktgváltozás / forgalomváltozás 

Az élőmunka termelékenységének hatótényezői

• A vevő kiszolgálása, a munka intenzitása

• A munka technikai felszereltsége és a berendezések kihasználása

• A munka jellegének arányai, közvetlen ill. közvetett munka aránya

Statisztikai mutatók 

Átlagok: azonos fajta adatok halmazának tömör, számszerű jellemzésére alkalmas (középérték)

Számtani átlag: az a szám, amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok összege változatlan marad. 

Harmonikus átlag: az a szám,amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok reciprokinak összege változatlan marad. 

Mértani átlag: az a szám, amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok szorzata változatlan marad. 

Négyzetes átlag:  az a szám, amellyel az egyes átlagolandó értékeket helyettesítve azok négyzetösszege változatlan marad. 

 

Szórás:  a legfontosabb és egyben a leggyakrabban használt szóródási mérőszám. Számítása az ismérvértékek átalagtól vett eltérésein (di) alapul. Az eltérések pozitív és negatív előjeleitől megszabadulhatunk, ha a di értékekből négyzetes átlagot számítunk. 

A szórás az egyes értékek számtani átlagtól vett eltéréseinek négyzetes átlaga. 

Gyakorisági sor alapján a szórást súlyozott formában számítjuk. Súlyként a gyakoriságot (fi) v a relatív gyakoriságot (gi) használjuk. 

A szórás azt mutatja, hogy az egyes ismérvértékek átlagosan mennyivel térnek el az átlagtól. Jelentése tehát ugyanaz, mint az átlagos eltérésé, mivel mindkettő a di=Xi+X(átlag) eltérések átlaga. 

Szóródás: azonos fajta számszerű adatok különbözősége (ált. mennyiségi ismérvértékek)

Szóródás terjedelme: az előforduló legnagyobb és legkisebb ismérvértékek különbsége

Átlagos eltérés: az ismérvértékek számtani átlagtól vett eltérésein alapul, ezen eltérések átlaga

Oldal: 4.
Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet! - © 2008 - 2024 - csilladraga.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat