9. Tétel
Cégénél azt a feladatot kapja, hogy telefonon tárgyalási időpontot egyeztessen egy Önnel azonos pozícióban lévő üzleti partnerével. Ismertesse a telefonálás során betartandó udvariassági szabályokat, a tárgyalás előkészítését magyar nyelven! Folytassa le a telefonbeszélgetést idegen nyelven!
Információ tartalom vázlata
- Telefonon történő egyeztetés
- Szabályok telefonhívás esetén
- Üzleti tárgyalások előkészítése
Telefonálás szabályai
1. Köszönés, bemutatkozás és a hívás céljának megadása
2. munkahely nevét valamint a hívó beosztását is meg kell adni, ha onnan keressük a partnert,
3. ha valakinek a megbízásából híjuk a partnert, akkor a megbízást adó személy nevét és hivatali beosztását is meg kell adnunk
4. a hívott fél is bemondja ugyanezeket az adatokat
Figyelni:
- normál hangerővel beszéljünk
- mindig kérdezzük meg, hogy alkalmas időben telefonálunk-e, ha nem, akkor egyezzünk meg a hívott féllel, hogy milyen időpontban hívjuk vissza, amely már alkalmas lesz számára
- ha visszahívást ígérünk a partnernek, akkor ezt a megadott időpontban teljesíteni is kell
- lassan, nyugodtan, érthetően beszéljünk
- előre tervezzük el, mit fogunk mondani
- menet közben is készítsünk feljegyzést
- ha valamit nem értünk kérdezzünk rá vissza
- a beszélgetés végén foglaljuk össze a megbeszélteket
- vigyázat, a köhögés és krákogás sokkal hangosabb a telefonban, ezért zavarhatja a hívott felet
- hagyjuk addig csöngeni, a telefont, hogy legyen ideje felvenni a hívott félnek
- reggel nyolc óra előtt és este nyolc óra után nem illik telefonálni (kivéve, ha erre a hívott fél előre felhatalmazást ad)
- elköszönést a hívó félnek illik kezdeményeznie
- ha a telefonbeszélgetés rögzítésre kerül, akkor ezt közölni kell a hívott féllel
- a mobil telefon használatára is vonatkoznak az általános telefonálási szabályok, kiegészítve néhány speciális előírással
- járműveken nem illik telefonálni (vagy csak nagyon halkan és röviden tegyük ezt)
- intézményekben, főleg ha ezt jelzik is ne használjuk a készüléket
- tárgyalások, megbeszélések esetében előre tisztázzuk, hogy használhatjuk-e a készüléket vagy sem, vagy milyen korlátozásokkal
- környezetünket ne zavarjuk, ezért ha olyan helyen tartózkodunk (nagyobb tömeg, zsúfolt terület) akkor halkítsuk le a készüléket
Tárgyalás:
olyan kölcsönös tevékenység, kommunikáció, amelynek a célja egy (vitatott) ügy szabad beleegyezésen alapuló elintézése
- a tárgyalás kölcsönös információcserében, azaz folyamatos kommunikáción keresztül valósul meg
- a konfliktus a tárgyalás része, amelyben általában két vagy több érdek ütközik
- a tárgyalás menete függ attól, hogy kik a tárgyalófelek
- a tárgyalás fontos része a stratégia és a taktika
Tárgyalásra való felkészülés:
- pontos feladat kijelölés
- hatáskörök egyértelmű tisztázása
- a tárgyalás alatti együttműködés meghatározása
- jó helyzetmegítélés
- megfelelő mennyiségű és minőségű információ beszerzése (a tárgyalást megelőző periódusban és a tárgyalás menete alatt is)
- taktika kidolgozása
- stratégia kidolgozása
- a tárgyalás menete alatti helyzetfelmérés és elemzés meghatározása, felelősök kijelölése
Tárgyalás előkészítése
Személyi feltételei:
- függ a tárgyaló személyek, személyiségétől
- a felek kommunikációs készségeitől
- a felek szakmai felkészültségétől
- a szakterületen eltöltött időtől
- elhivatottságától
- tárgyalási rutinjától
- a felek stressz tűrő képességétől
- kockázatvállalás
- felelősség vállalás
- határozottság
- döntőképesség
- becsvágy
- emberi méltóság
- önismeret
- alkalmazkodási készség
- kompromisszum készség
- vállalkozási hajlam
-
Tárgyalás tárgyi feltételei:
a tárgyalások legeredményesebben és legzavartalanabbul a külön erre a célra kialakított tárgyalóhelyiségekben folytathatók le
- jó megvilágítás (lehetőleg természetes fény)
- tágas legyen
- jól szellőztethető
- célszerű, praktikus, kényelmes berendezési tárgyak és elrendezésük (a funkcionalitás figyelembevételével)
- színek, formák, kiegészítők harmóniája
- technikai eszközök
- vendéglátás feltételeinek biztosítása
- személyzeti tényezők biztosítása (műszak, titkárság, irodavezető, vendéglátás)
Információ gyűjtés:
- az országról
- a vállalatról (a vállalkozásról9
- tárgyaló partnerről
1. Országról
- GDP nagysága
- nemzeti jövedelem növekedési üteme
- populáció
- 1 főre jutó nemzeti jövedelem
- 1 főre jutó jövedelem
- jövedelemelosztás rendszere
- mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, infrastruktúra helyzete
- gazdasági stabilitás
- export – import orientáció
- kereskedelmi mérleg
- fizetési mérleg
- van-e függőségi helyzete a külföldi tőkével szemben
- adósságterhek, adósság törlesztés
- devizatartalékok
- konvertibilitás
- árfolyam
- költségvetés helyzete
- infláció
- árak
- invesztíciók és innovációk helyzete
- infrastruktúra helyzete
- vámrendszer
2. Politika
- állam és kormányforma
- politikai rendszer stabilitása
- kapcsolatok a szomszédos országokkal
- ellenzék helyzete
- kormány és a belpolitikai helyzet stabilitása
- kisebbségi politika
- külföldi tőkebefektetések helyzete
- privatizációs biztonság
- katonai vagy gazdasági tömbhöz való tartozás
3. Államigazgatási tényezők
- van-e bürokrácia
- korrupció jelen van-e, jellemző, foka
- bíróságok függetlensége
- jogi szabályozottság mértéke
- az egyes hatóságok szerepei
4. Földrajzi tényezők
- szállítók, fogyasztók földrajzi közelsége
- exportpiacok közelsége
- nyersanyagok vannak-e, megközelíthetőségük
- belső piac földrajzi megosztása
- éghajlati viszonyok
5. Adótényezők
- általános adómorál
- adófajták
- import-exportvámok
- adóhivatalnokok becsületessége, megvesztegethetősége
- hosszú távú adózási tendenciák
- külföldről származó jövedelmek megadóztatása
- devalváció
- vám és adó – visszatérítések rendszere
- áthúzódó veszteségek
- adóegyezmények
6. Finanszírozási tényezők
- helyi bankrendszer, forrásai
- helyi és külföldi kölcsönfelvétel szabályozottsága
- kormány- segélykölcsönök
- külföldi forrásból származó kölcsönök elérhetősége
- beruházási garanciák
7. Egyéb üzleti tényezők
- általános üzleti morál
- piaci és verseny helyzet
- értékesítési csatornák
- kereskedelmi társulások léte, hatékonyságuk
- hatóságok szerepe, velük való kapcsolattartás
- adminisztratív eljárások szintje, hatékonyságuk
8. A vállalatról – vállalkozásról
- cég helyzet a piacon és a szakmában
- szervezete
- jogi keretei
- kapcsolatai más vállalatokkal
- konkurencia helyzete, befolyása
- termékei
- üzletpolitikája
- partnerköre
- fejlesztési elképzelések
- likviditás
- eredményességi mutatók
9. Tárgyaló partnerről
- hovatartozása, gondolkodásmódja (esetleg ismert) szokásai
- rangja, beosztása
- hatásköre
- kapcsolatai
- neme, életkora
- döntésképes-e
- tárgyalási stílusa, vérmérséklete, emberi jellemvonásai
- velünk szemben fennálló kapcsolatai
- vannak-e előítéletei
- hűség, szimpátia kérdése más szállítókkal szemben
- előrelátható akadályok
- új áruk bevezetésével járó bizonytalanságok
- időtényező
El kell készítenünk a tárgyalási tervünket.
Ebben a tervben kerül meghatározásra, hogy melyek azok a témák, amelyeket a tárgyalás során meg akarunk vitatni.
Az egyes problémákkal kapcsolatos célok meghatározását követően a rendelkezésre álló idő, a partner ismerete alapján- el kell döntenünk, milyen stratégiát követünk a tárgyalás folyamán és a stratégia alapján fel kell állítani a célok elérését legjobban támogató célrendszert.
Témák meghatározása, információgyűjtés
A tárgyalás előkészítésének első lépéseként meg kell határozni azokat a témákat, amelyekről egyeztetni kívánunk.
Az egyes témáknál tisztáznunk kell a kiindulási helyzetet, azaz, hogy mi történt, hogyan jelenik meg a probléma, kiket érint, stb.
Ebben a részben lényegre törően és tényszerűen össze kell foglalnunk a történteket, a történések okait, valamint hatásait.
Ezt követően kell meghatároznunk, hogy mit tartunk sérelmesnek, megváltoztatandónak az ügyben és miért.
A tárgyalás előkészítésének ezen fázisában feladatunk a megvitatandó témákhoz kötődő információk összegyűjtése. Például meg kell tudnunk, hogy kinek jó, hogy létezik az adott probléma (ellenérdekeltek), próbálták-e már mások megoldani a problémát, ha igen miért nem sikerült nekik, hasonló problémát mások oldottak-e meg már sikeresen, kik segíthetnének a legkönnyebben a probléma megoldásában, hogyan lehetne szövetségeseket szereznünk a megoldáshoz stb.
A megszerzett információk csoportosítása és értékelése után tudjuk meghatározni különböző szempontok alapján a tárgyalandó témák sorrendjét.
Célmeghatározás, érvrendszer felépítése
A tárgyalások célja nem más, mint az eredendően meglévő konfliktusok feloldása, hiszen, ha nincs konfliktus, érdekellentét, akkor nincs miről tárgyalni.
Ennek az ellentétnek a megléte miatt a tárgyalás talán az a formája a kommunikációnak, amely leginkább próbára teszi a résztvevők képességeit.
A felkészülés során feladatunk tisztázni, hogy mi a célunk, mit is akarunk elérni, mi az a megoldási mód, amit elfogadhatónak tartunk, másképpen fogalmazva mikor tekintjük a problémánkat megoldottnak.
A pontos célmeghatározás a sikeres tárgyalás alapköve.
Ahhoz, hogy később egyértelműen el tudjuk dönteni, elértük-e amit akartunk konkrét, mérhető célokat kell meghatároznunk.
A célunk megfogalmazásánál meg kell határozni az optimális célt (azt amikor minden elképzelésünk teljesül) és a minimum célt (azt amit még végső alkuként el tudunk fogadni megoldásnak).
A kétfajta cél között lévő különbség adja a tárgyalóknak azt a mozgásteret, amit a tárgyalás során felmerülő alkuban használhatnak.
Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása adja meg a tárgyalásban résztvevők felhatalmazását (mandátumát).
Itt tudjunk meghatározni, hogy az elvárásainknak melyek azok a részei, amelyeket követelni (ami jog szerint megillet bennünket) és melyek azok, amelyeket kérni tudunk.
A célokat, a követeléseket és kéréseket a rendelkezésre álló információk alapján tudjuk alátámasztani a megoldás eléréshez szükséges érvekkel, érvrendszerrel.
Az érvelés pontos meghatározásához azonban ismernünk kell a tárgyalási stratégiánkat